4.

Robbie Stark

Kellemes szell� simogatta Sansa Stark arc�t, ahogy a Hotel Westeros kertj�ben �ld�g�lt �s varrogatott �desanyja, Myrcella hercegn�, Leona Tyrell �s Daenerys Targaryen, a khaleesi t�rsas�g�ban, akit a szolg�l�l�nyi is elk�s�rtek. A f�rfiak t�bbs�ge vad�szni ment, k�zt�k az apja, Robb, Jon, Theon �s az � Joffrey-ja is. Csak Bran �s Rickon maradtak ott, �m �k valahol m�shol voltak Ary�val �s Vizes Morgannel, az idegenvezet�j�kkel. Sansa �gy l�tta, a h�ga t�ls�gosan j�ban volt a l�nnyal, aminek nem �r�lt, mert szerinte rossz hat�ssal volt r�. �s egy�bk�nt sem ismert, kinek a t�rv�nytelen gyermeke. Jonr�l legal�bb tudta, hogy f�lig Stark. Hab�r, gondolta mag�ban, Ary�ra m�r aligha lehetne valaki rossz hat�ssal.

Mag�n �rezte Leona Tyrell pillant�s�t: a m�sik l�ny sz�les mosolyt k�ld�tt fel�, Sansa pedig viszonozta azt. �r�lt, hogy v�gre tal�lt egy igaz�n neki val� bar�tn�t itt, a hotelben, hiszen Leona ugyan�gy im�dta a dalokat �s a lovagokat, mint �, s�t vele nyugodtan cseveghetett Joffreyr�l is, a Tyrell-l�ny nem v�gott pof�kat �s nem f�z�tt gonosz megjegyz�seket az �br�ndjaihoz, csak �lmodoz� s�hajokat hallatott.

-          Nekem is van m�r hercegem – vallotta be neki Leona bizalmasan, amikor kart karba �ltve s�t�ltak az arbor�tumban. – Na j�, tal�n nem igazi herceg, de egyszer majd lord lesz bel�le.

-          �gikertben van? – k�rdezte Sansa.

-          Nem, itt, a hotelben. A meg�rkez�sem napj�n tal�lkoztam vele, amikor az a fekete vad�llat fell�k�tt. � seg�tett fel, �s k�pzeld, olyan gy�ny�r� g�nd�r haja van! �s a szeme olyan k�k, mint a hajnali tenger! �s van egy r�mfarkasa, akit Sz�rke Sz�lnek h�vnak.

Sansa sz�lesen elmosolyodott, mert m�r Sz�rke Sz�l eml�t�se el�tt kital�lta, hogy a b�tyj�r�l van sz�, �s v�gtelen boldogs�g t�lt�tte el, hogy �j bar�tn�je belehabarodott Robb-ba.

-          Mi az, mit mosolyogsz? – k�rdezte Leona.

-          Te Robbot szereted!

-          H�t Robbnak h�vj�k? Robb, � Robbie! V�rjunk csak, te… ismered �t? – kerekedett el a l�ny szeme. �gy l�tszik, izgalm�ban megfeledkezett arr�l, hogy Sansa is Stark.

-          A b�ty�m!

-          H�t ez nagyszer�! – ki�ltotta Leona majd’ kicsattanva a boldogs�gt�l.

Sansa is hasonl�k�ppen �rzett, �s elhat�rozta: mindent meg fog tenni az�rt, hogy �sszeboron�lja a bar�tn�j�t a b�tyj�val. Az�ta t�rte a fej�t k�l�nb�z� terveken, de egyik sem tetszett neki igaz�n. V�g�l �gy d�nt�tt, el�sz�r kider�ti, vajon mi Robb v�lem�nye Leon�r�l, hab�r biztos volt abban, hogy a fi� kedveli, hiszen olyan aranyos. �s gy�ny�r�.

-          Megk�rdezhetem, min dolgozol? – Egy n�i hang z�kkentette ki a gondolataib�l, s amikor Sansa feln�zett, Daenerys Targaryen mosoly�val tal�lta szemben mag�t.

A l�ny visszamosolygott r�, �s engedelmesen fel� ny�jtotta a h�mz�keretet. A khaleesi �szinte �rdekl�d�ssel n�zte a gondosan kivarrt mad�r- �s vir�gmot�vumokat, �vatosan v�gigfuttatva rajtuk az ujjait. Sansa nagyon sz�pnek tal�lta �t sz�v alak� arc�val, ig�z� szem�vel �s selymes, m�r-m�r ez�stsz�n� haj�val, amelyet bonyolult fonatokban hordott.

Igaz�n szerencs�s, gondolta. Mindenki szerencs�s, akit a f�rje „�letem Holdj�nak” h�v. Alig hitte el, hogy a hatalmas termet�, s�t�t tekintet� dothraki vez�r, Khal Drogo k�pes a gyeng�ds�gre. Copfja eg�szen a combj�ig �rt, ami azt jelentette: m�g sosem szenvedett veres�get, m�gis annyi melegs�g van a szem�ben, valah�nyszor a feles�g�re n�z, hogy att�l m�g Sansa is elolvad k�t asztallal arr�bb. �s olyan l�gy hangon sz�l hozz�, hogy egyszerre megsz�p�l a lovas n�p ijeszt�, torokhangokkal teli nyelve. Szerette volna tudni, mit jelentettek azok a szavak, s ezzel nem volt egyed�l.

-          Mit mondott neki? – bukott ki egyik nap a h�g�b�l a k�rd�s, amikor ugyan�gy �ltek az �rk�dok alatt.

-          Arya! – sz�lt r� Sansa. �t is �rdekelte a dolog, de nyilv�n az�rt mondj�k dothrakiul, mert nem r�juk tartozik. Egy�bk�nt is illetlens�g �gy r�k�rdezni.

-          �letem Holdj�nak nevezte – felelte a khaleesi egyik szolg�l�l�nya.

-          �letem Holdj�nak? De mi�rt? – k�rdez�sk�d�tt tov�bb Arya.

-          A Hold a Nap asszonya – mondta a l�ny. – Ez tudott.

-          Ez tudott – visszhangozta a m�sik szolg�l�.

Eml�kezett r�, hogy akkor nagyon haragudott Ary�ra, mert m�r megint sz�gyent hozott r�juk, ugyanakkor h�l�s is volt neki, mert legal�bb megtudta, mit jelentenek azok a dothraki szavak.

B�rcsak engem is �gy sz�l�tana valaki! – �br�ndozott, �s elk�pzelte, amint Joffrey azt mondja neki: �letem Holdja. F�lig pirult a gondolatra.

-          Nagyon sz�pek a h�mz�seid – dics�rte a khaleesi, �s visszaadta neki a keretet. – Kisebb koromban �n is gyakran h�meztem. Lehet, hogy �jra kellene kezdenem.

-          Ezt nagyszer� �tletnek tartom, khaleesi – mondta Sansa, �s val�ban �r�lt volna, ha Daenerys t�rsas�g�ban h�mezhet.

Ekkor gyors l�ptek zaja hallatszott: Rickon k�zeledett futva, nyom�ban Borzaskuty�val.

-          Visszaj�ttek! Visszaj�ttek! – kiab�lta.

A h�lgyek ennek hallat�n otthagyt�k a k�zimunk�t, �s a f�rfiak el� siettek, �l�k�n Leon�val, aki Sans�t is h�zta mag�val. A vad�szok egyt�l egyig f�radtan, izzadtan �s piszkosan t�rtek vissza, egy szek�rrel a nyomukban, melyre az elejtett vadakat pakolt�k. Joffrey nagyon levertnek l�tszott; biztos kimer�lt, gondolta Sansa. Legsz�vesebben odaszaladt volna hozz�, de �gy d�nt�tt, ink�bb nem terheli f�l�slegesen. Arya az egyik emeleti ablakb�l kiab�lt ki nekik, k�t k�zzel hadon�szva. R�mes ez a l�ny!

-          Mit hoztatok? – k�rdezte Bran az apj�t. – L�ttetek szarvast?

Apa r�mosolygott, majd leugrott a lov�r�l.

-          Kett�t is – mondta, ahogy odas�t�lt hozz�juk.

Miut�n a f�rfiak bevonultak, a h�lgyek visszat�rtek a k�zimunk�hoz, Daenerys kiv�tel�vel, aki Sansa szerint bizony�ra az � napja �s csillaga mellett volt. Egyszer csak a l�ny azon kapta mag�t, hogy egyed�l �ld�g�l a teraszon, az �rk�dok alatt. Ezt eg�szen addig �szre sem vette, am�g valaki el nem takarta el�le a napot. Feln�zett a h�mz�s�b�l, �s amit l�tott, bennakasztotta a l�legzet�t: a dothraki fi� �llt el�tte, akit Arya a tengerparton odar�ngatott hozz�juk, �s aki le sem vette r�la a szem�t. F�lt t�le, mint az �sszes t�bbi lovast�l. M�g egyszer k�rbepillantott a teraszon, h�tha az�ta valaki csatlakozott hozz�juk, de m�g mindig csak ketten tart�zkodtak ott. Ha lehet, m�g jobban megr�m�lt. Amikor pedig a fi� dothrakiul kezdet karattyolni, Sansa azt hitte, el�jul. A lovas fel�je ny�jtotta mindk�t kez�t, amelyben egy d�gl�tt nyulat tartott. A l�bai ernyedten l�gtak a leveg�ben, a szeme �vegesen meredt a semmibe.

Sansa felugrott a sz�k�r�l, �s h�tr�lni kezdett – el sem tudta k�pzelni, mit akarhat t�le azzal a ny�llal.

-          Vedd m�r el, te h�lye! – hallotta a h�ga �les hangj�t a szomsz�d bolt�v al�l. – Neked hozta.

�szre sem vette �t; biztos csak az im�nt �rt ide.

-          De ez egy d�gl�tt ny�l! – ellenkezett Sansa.

-          Att�l m�g a ti�d! Gyer�nk, vedd el! – n�gatta Arya. – Ne s�rtsd meg.

A h�g�nak kiv�telesen igaza volt: egy �rh�lgy nem b�nthat meg m�sokat. �jra r�n�zett a ny�lra, majd a fi�ra, aki s�t�t, mandulav�g�s� szem�vel kitart�an n�zte �t, azt�n a tekintete ism�t a ny�lra v�ndorolt. Remeg� k�zzel vette el a tetemet, amely petyh�dt volt, mint egy rongybaba, �s meglep�en neh�z, legal�bbis nehezebb, mint amire sz�m�tott, ez�rt majdnem elejtette. Sietve az asztalra tette, majd pukedlizett a fi� el�tt, ahogy az egy ladyhez illik.

-          K�sz�n�m – mondta.

A fi� biccentett mondott valamit dothrakiul, majd t�vozott. Sansa leroskadt a sz�kre, lel�kte a nyulat az asztalr�l, �s �rezte, hogy elerednek a k�nnyei.

-          Szerintem tetszel neki – jegyezte meg Arya, mire Sans�b�l kit�rt a zokog�s.

-          Hagyj b�k�n! – mordult r� a l�nyra.

Mihez kezdjek ezzel a ny�llal? – t�n�d�tt a f�ld�n hever� tetemre pillantva.

-          Vidd be a konyh�ra, miel�tt valamelyik r�mfarkas elviszi – folytatta Arya. – De a b�r�t tartsd meg eml�kbe.

-          Jaj, fogd m�r be! – ki�ltott r�. – Te is tudod, hogy Joffreyt szeretem! �s nem fogok ny�lb�r�ket �rizgetni!

-          Pedig megtehetn�d, mert Joffrey soha nem fog neked nyulat l�ni. K�tlem, hogy k�pes lenne r�.

Hogy mer�szel �gy besz�lni?!

-          T�vedsz! B�r abban igazad van, hogy Joffrey soha nem l�ne nyulat. Mert � vadkant fog l�ni nekem!

-          El�bb ter�t le Momo egy oroszl�nt.

Sansa legsz�vesebben megt�pte volna a h�g�t ez�rt a szemtelens�g�rt, �m ebben Leona akad�lyozta meg, aki ekkorra �rt a teraszra, arc�n sz�les vigyorral.

-          Annyira szerencs�s vagy, Sansa! – csicseregte. – B�rcsak nekem is ilyen testv�reim lenn�nek!

Igaz�n? A h�gomat sz�vesen neked adom, gondolta Sansa, majd r�gt�n el is sz�gyellte mag�t. Nem teheti ki ilyen b�ntet�snek az �j bar�tn�j�t. Gyorsan let�r�lte a k�nnyeit, �s igyekezett olyan arcot v�gni, mintha a dothraki fi� ott sem lett volna.

-          Robbie annyira kedves! – lelkendezett Leona. – Az el�bb �sszetal�lkoztam vele a folyos�n, �pp a f�rd�h�zba mentek azzal a mogorva, meg azzal a sunyi k�p� fi�val, �s k�pzeld, v�gigbesz�lgette velem az utat a f�ldszintig!

Sansa halv�ny mosolyt er�ltetett az arc�ra, �s �r�mmel nyugt�zta, hogy Arya magukra hagyta �ket. Legal�bb zavartalanul besz�lgethettek.

-          �s kider�lt, hogy a kedvenc sz�ne a z�ld, �s k�pzeld, nekem is az a kedvenc sz�nem! – folytatta a Tyrell-l�ny, Sans�nak pedig �gy r�mlett, mintha tegnap m�g a lil�t szerette volna. – �s mes�lt a vad�szatr�l, hogy l�tt egy szarvast, TELJESEN EGYED�L! Annyira csod�latos, �n �gy… te j� �g, mit keres itt egy d�gl�tt �llat?

-          Gondterheltnek l�tszol.

Semmi bajom nem volt, am�g te nem j�tt�l, gondolta Lord Petyr Baelish a hangtalanul be�raml� Lord Varysra sand�tva. Igen, ez r� a legjobb sz�: be�ramlik, p�der- �s parf�millatot �rasztva. Levendula? Mosolyt er�ltetett az arc�ra, �gy fordult a holdvil�gk�p�, talpig lil�ba �lt�z�tt… egy�nhez. F�rfinak m�g j�indulattal sem nevezhette.

-          Az eunuchok mindig ilyen egy�tt�rz�k? – k�rdezte.

-          Igaz�n sajn�lom azt a szeg�ny konyh�sfi�t – folytatta Varys, elengedve a f�le mellett az el�z� k�rd�st. – Nem tehetett r�la, hogy egy dothraki �s a zs�km�nya k�z� �llt, csak a munk�j�t v�gezte. Legal�bb nem vitt�k el az �sszeset. �s Joffrey is panaszolja, hogy a kis dothraki lel�tte a nyul�t.

-          F�l �r�ig kellett magyar�znom neki, hogy a vad�szat nem k�l�nb�ztet meg rangokat: az� a vad, aki eltal�lja – mondta Baelish. Valakinek igaz�n meg k�ne m�r nevelnie azt a kis taknyost, tette hozz� gondolatban.

-          A kis dothraki pedig Sansa Starknak adta a nyulat. – Varysb�l �ml�tt a sz�, le sem lehetett volna l�ni. – Igencsak szemet vetett r�. Leona Tyrell kisasszony pedig belehabarodott Robb Starkba, �s folyton r�la �radozik. – S�hajtott egyet. – Fiatals�g, bolonds�g!

-          Ha ezzel a saj�t ifj�s�god t�rt�net�t akartad bevezetni, hadd k�z�ljem veled: nem vagyok k�v�ncsi r�.

Baelish val�ban gondterhelt volt: nyomasztotta a dothrakik viselked�se, �s kezdte b�nni, hogy beengedte �ket a sz�llod�ba. Tudta, n�luk szok�s v�rre men� harcot v�vni a zs�km�ny�rt; az�rt nem sz�lt volna, ha lovas �l lovast, �m most az � ember�r�l volt sz�. A lovasok meg�lt�k az egyik fi�t, aki a konyh�n dolgozott, amikor be akarta vinni a vadat feldolgoz�sra. K�rp�tl�st fog k�rni a khalt�l, hat�rozta el, �s besz�l a khaleesivel, hogy hagyj�k b�k�n az alkalmazottait.

A legkev�sb� az �rdekelte, hogy a khal tizenhat �ves v�dence csapja a szelet Sans�nak. Hab�r sz�vesen megn�zte volna Ned Stark arc�t, amikor ez kider�l. Ahogy Varyst ismerte, � m�r l�tta. A fene esne bel�, gondolta.

-          �s mit sz�lt hozz� Lord Stark? – k�rdezte.

-          �, m�g nem tudja! – fuvol�zta az eunuch. – Cs�nya lenne, ha nekirontana a k�ly�knek. B�r te lehet, jobban j�rn�l vele. De nem, t�lem nem fogja megtudni. Nem vesz�lyeztetem f�l�slegesen a birodalom b�k�j�t.

-          Tudod, mit? Legy�l olyan kedves, �s az �n b�k�met se vesz�lyeztesd f�l�slegesen – javasolta Baelish sz�razon.

-          M�r csak egy dolgot szeretn�k mondani. K�rlek, k�ldd el azt a lysi massz�rfi�t! Olyan t�vols�gtart�. Szerintem f�l t�lem.

Ja igen, m�g ez is, gondolta a f�rfi a plafonra emelt tekintettel.

-          �n is f�ln�k, ha egy eunuch moleszt�lna munka k�zben – jegyezte meg. – Nem fogom elk�ldeni, �gyhogy l�gy sz�ves rendeltet�sszer�en haszn�lni. Vagy ha a massz�zson k�v�l m�sra is v�gysz, javaslom, besz�lj Lord Renlyvel vagy Ser Lorasszal, h�tha bevesznek harmadiknak.

-          Nem vagy ma form�ban – �llap�totta meg Varys, hab�r Bealish le merte volna fogadni, hogy felcsillant a szeme, amikor megeml�tette Lorast �s Renlyt. – Nem is zavarlak tov�bb.

H�la az isteneknek, gondolta a f�rfi, miut�n az eunuch t�vozott, � pedig visszafordult a pap�rjaihoz.

K�t fi� t�k�letesen megfelel.

Daenerys Targaryen sajtos perecet r�gcs�lt, mik�zben �tv�gtak R�ktelep f�utc�j�n, amely s�rg�s sz�nben j�tszott a f�kly�k f�ny�ben. K�r�l�tt�k k�zm�vesek, p�kek, bor�szok k�n�lgatt�k port�k�ikat; a standok mellett falusiak, �s messzir�l j�tt vend�gek s�t�lgattak. Az �ves r�ktelepi dalnokverseny legjobbjai l�ptek fel a sz�k�kutas t�ren, �ket mentek le megn�zni a Hotel Westeros t�bbi vend�g�vel. F�rje khalasarj�b�l csak a szolg�l�l�nyai, Irri, Jhiqui �s Doreah j�ttek, valamint Ser Jorah �s Momo, aki, b�r nem �rtette a westerosiak K�z�s Nyelv�t, nagy �rdekl�d�st mutatott a kult�r�juk ir�nt. � is perecet evett, amelyet Dany vett neki az im�nt. A lovagot is k�n�lta, �m � nem fogadta el az aj�nlatot. �gy l�tta, Ser Jorah nem �r�l t�lzottan, hogy a Starkokkal egy csoportban kell menni�k.

Tudta, hogy a f�rfi Eddard Starknak k�sz�nhette a sz�m�zet�st, �m Daenerys ennek ellen�re kedves, j�indulat� embereknek tartotta az �szaki csal�dot, �s sz�vesen id�z�tt a t�rsas�gukban. Eredetileg csak �k k�sz�ltek kimenni a t�rre, �m Vizes Morgan, aki a deresiek �rkez�s�ig a khalasar idegenvezet�je volt, sz�lt Danynek is, tudv�n, mennyire szereti a westerosi ballad�kat. A khaleesi ez�rt roppant h�l�s volt neki. Eg�szen megszerette a kir�lyv�ri l�nyt, ez�rt sajn�lta, amikor �tker�lt a Starkokhoz; b�r �gy l�tta, k�z�tt�k is j�l �rzi mag�t. Miel�tt Lord Eddard mag�hoz k�rette a menet elej�re, nem sokkal el�tt�k haladt, �s egy�tt nevetg�lt a legid�sebb Stark-fi�val, annak a kisebbik h�g�val meg a fatty� f�ltestv�r�kkel.

A deresi k�l�n�tm�ny minden tagja elj�tt; hozz�juk csatlakozott Daenerys kis csapata, valamint vel�k tartott m�g Tyrion Lannister, akit Ser Jorah szerint �rd�gfi�k�nak neveznek – Dany �gy v�lte, jogosan -, a braavosi Syrio Forel, aki szint�n a hotelben dolgozott, Leona Tyrell �gikertb�l �s a koronaherceg a k�t testv�r�vel. Azt hallotta, hogy Renly Baratheon �s Ser Loras Tyrell is ott lesznek, �m �k nem csatlakoztak a csoporthoz.

Daenerys nagyon �lvezte az �nekesek produkci�it, s a m�sor k�zben oda-odafordult Mom�hoz, hogy ord�tson neki, �m Ser Jorah az esetek t�bbs�g�ben ezt megtette helyette. A l�nynak hi�nyoztak a dalnokok, hiszen a dothrakik nem tartottak ig�nyt ilyesmire. Persze �k is dalra fakadtak n�ha: ilyenkor a f�rfiak egy�tt �nekelt�k a feszes ritmus�, pattog�s n�t�kat, amelyek legt�bbsz�r a lovakr�l, az �ld�kl�sr�l �s az asszonyok megh�g�s�r�l sz�ltak. A westerosi ballad�k szinte simogatt�k Dany f�l�t �s lelk�t, s � is majdnem olyan �br�ndos arccal hallgatta a dalnokokat, mint Sansa Stark �s Leona Tyrell.

A m�sor ut�n nem sokkal Morgan �s Syrio �sszeterelt�k a csoportot, majd elindultak visszafel� a sz�llod�ba. Daenerys el�gedetten mosolygott, amikor szolg�l�l�nyai a dalnokokat dics�rt�k – teljesen leny�g�zt�k �ket. Momo fennhangon sajn�lkozott, ami�rt nem �rtette, mir�l �nekelnek, de ett�l eltekintve nagyon tetszett neki. Ser Jorah egy sz�t sem sz�lt ugyan, �m a l�ny �szrevett valami mosolyf�l�t a sz�ja sark�ban, s ez �r�mmel t�lt�tte el.

-          N�zz�tek! – ki�ltotta ekkor Bran Stark, aki egy j�l megtermett ist�ll�fi� h�t�n utazott.

Nyomor�k, eml�kezett vissza Dany Ser Jorah szavaira, Deresben lezuhant a falr�l, �s �sszet�rte mag�t. A l�ny sajn�lta �t ez�rt; olyan rokonszenves kisfi�.

Az egyik kisebb t�ren, amley mellett elhaladtak, eg�sz kis t�meg ver�d�tt �ssze; r�juk h�vta fel a figyelmet Bran, s hamarosan meg�rtett�k, mi�rt.

A falusiak alkotta k�r k�zep�r�l t�zcs�va csapott a leveg�be, amelyet az emberek tapssal jutalmaztak. Ez fel�bresztette Dany k�v�ncsis�g�t, �s jelezte Ser Jorah-nak, hogy k�zelebb megy. A csoport t�bbi tagja is csatlakozott a t�meghez; a khaleesi l�tta a kisebbik Stark-l�nyt �tfurakodni az emberek k�z�tt, a fatty� b�tyja nyom�ban, aki nyilv�n az�rt ment, hogy visszahozza. Ser Jorah �s Momo utat t�rtek a khaleesij�knek a falusiak k�z�tt, hogy jobban l�sson.

A k�r k�zep�n n�h�ny feket�be �lt�z�tt alak t�ncolt egy dobos �s egy dud�s j�tszotta zen�re A fekete ruh�sok v�kony p�lc�kon l�ngokat mozgattak: egyik�l egy-egy t�zgoly�ban v�gz�d� l�nccal hadon�szott, egy n� �t�g� p�lc�kat tartott a kez�ben, amelynek mind az �t v�ge �gett, s �gy fogta, mintha legyez� lenne. Egy f�rfi ism�t t�zet k�p�tt, mire valaki izgatottan felsikoltott a k�zelben.

Daenerys megb�v�lten n�zte a t�ncol� l�ngokat.