Epil�gus

Amikor ki�rt az �serd�b�l, a Fekete Gy�ngy vitorl�i m�r lobogtak; a matr�zok �ppen a horgonyt szedt�k fel.

-         N�zz�tek, ott j�n Jack! – ki�ltotta az alacsony termet� Marty, a haj� korl�tj�n �llva.

-         V�gre! – l�legzett fel Mr. Gibbs

Egy k�telet dobott ki a fed�lzetr�l, melyben Jack Sparrownak siker�lt megkapaszkodnia. A leg�nys�g egy�ttes er�vel a haj�ra r�ntotta kapit�ny�t, mik�zben egyre t�volodtak a remeg� szigett�l. A f�rfi kif�jta mag�t a kiad�s fut�s ut�n, majd felt�p�szkodott, �s a korm�nyker�k fel� indult, de a vez�rkar tagjai k�r�lvett�k, nem hagyt�k elmenni.

-         Mi az ir�ny? – k�rdezte Gibbs.

-         Hol van Molly? – k�rdezte ugyanekkor Paddy �s Will.

-         Az ir�ny Port Royal – rendelkezett Jack, t�le szokatlan komors�ggal hangj�ban. – Miss Molloy pedig… meghalt.

�res csend telepedett a vez�rkarra. Paddy O’Connor szeme k�nnyel telt meg, mik�zben �k�lbe szorult k�zzel ism�telgette: „ez nem lehet igaz,” mire Jack a kez�be nyomta a kal�zl�ny koron�z�si nyak�k�t. Az ulsteri f�rfib�l kit�rt a zokog�s, l�ba remegett, alig b�rt talpon maradni, annyira les�jtotta a h�r. Gibbs a kabinj�ba k�s�rte bar�tj�t. � is megrend�lt, hiszen megkedvelte a sz�kimond�, talpraesett l�nyt, aki n�i mivolta �s v�r�s haja ellen�re nem hozott balszerencs�t a r�juk, s�t a navig�tor neki k�sz�nhette Paddy bar�ts�g�t. Will szomor�an lehajtotta a fej�t, s a sz�ja sz�l�t r�gva pr�b�lta visszatartani a k�nnyeit, nem sok sikerrel. Elizabeth vigasztal�an �lelte �t v�leg�ny�t, remeg� k�zzel simogatta a h�t�t, mik�zben nem tudta, mi szomor�tja el: Molly hal�la vagy Will f�jdalma, melyet legjobb bar�tja elveszt�se felett �rzett. Ut�bbi jobban megr�zta Port Royal korm�nyz�j�nak l�ny�t, ugyanakkor sajn�lta, hogy haragban v�lt el a kal�zl�nyt�l, elv�gre nem lehetett rossz ember, ha Will ennyire szerette. Jack Sparrow is hallgatott egy darabig, kopott b�rcsizm�j�t b�mulva, majd vett egy nagy leveg�t, �s teli torokb�l kiab�lni kezdett:

-         Mozg�s, lusta cs�rhe! Vitorl�t bonts! T�nj�nk el innen min�l hamarabb!

A korm�nyhoz l�pett, tekintet�t a sz�rk�sk�k horizontra f�ggesztve, mik�zben h�ta m�g�tt a sziget, az elrejtett falu romjaival �s Kart�cs Molly holttest�vel egy�tt beles�llyedt a habokba.

K�r�lbel�l egy �ra eltelt�vel a felh�k eloszlani l�tszottak, a nap �jra kis�t�tt, azonban a Fekete Gy�ngy leg�nys�g�t nem tudta j�kedvre der�teni. A huszonegy f�s l�tsz�m j�csk�n megfogyatkozott: a vez�rkarral egy�tt maradtak tizenegyen. A fed�lzeten ezen a d�lut�non senki sem �nekelt, besz�lni is alig besz�lt valaki. Csendben dolgoztak – �gy gy�szolt�k halott t�rsaikat. Paddy eg�sz id� alatt ki se dugta az orr�t a fed�lk�zb�l, Will a fed�lzeti kabinban �cs�rg�tt Elizabeth t�rsas�g�ban, egyed�l Jack l�tszott nyugodtnak, szinte m�r k�z�ny�snek t�nt. Emberei azt hitt�k, �t teljesen hidegen hagyt�k a szigeten t�rt�ntek.

A kapit�ny nem mozdult a korm�ny mell�l, �gy �llt ott eg�sz nap, mint akit odaragasztottak. Szem�t egy pillanatra sem vette le a l�that�rr�l, n�ha r�ki�ltott egy-egy matr�z�ra, hogy h�zza meg jobban azt a k�telet, vagy engedje lejjebb az egyik vitorl�t, de zen k�v�l nemigen sz�lt egy sz�t sem. Tekintet�ben m�ly f�jdalom csillogott, de ez csak annak t�nt fel, aki k�zel ment hozz�, ilyen pedig akkor nemigen akadt a fed�lzeten.

�jjel, amikor a leg�nys�g m�r aludt, Jack m�g mindig a korm�nyn�l �llt, a csillagos �g alatt, s m�ly, szomork�s hangon �gy �nekelt:

Oh, Peggy Gordon, �n sz�p kedvesem
Jer ide hozz�m, �lj mell�m.
�s felelj n�kem, ha megk�rdem:
Mondd, te is �rzed azt, amit �n?

„Azt, mit �rzek, k�r is tagadni.
Sz�vem, mint l�ncra vert mad�r,
S e sz�v nem �rted, de m�s�rt l�ngol,
’Ki m�r r�g�ta m�shol j�r.”

B�natomat italba fojtom,
�gy pr�b�llak feledni �n.
De iv�s k�zben csak arra gondolok:
Oh, Peggy Gordon, b�r itt lenn�l!

Oh, b�rcsak lenn�k mag�nyos v�lgyben,
’Hol csalfa n� sosem j�rt m�g,
’Hol mad�rdal sz�l minden �gon,
S ’hol semmif�le b�nat nem �r.

V�GE