SUBNATURAL
- TERM�SZETALATTI –

Prol�gus

Stella:

Azt �lmodtam, hogy Lucy a plafonon fekszik, mintha odaragasztott�k volna. Barna haja sz�tter�lt a Naprendszer t�rk�p�n, melyet � szegelt oda m�g a m�lt f�l�vben. S�padt arc�b�l k�t szeme �vegesen meredt r�m, sz�j�t szorosan �sszez�rta, a has�b�l pedig v�r cs�p�g�tt a padl�ra.

B�r letagl�zott a l�tv�ny, k�ptelen voltam m�sfel� n�zni. Elakadt l�legzettel fek�dtem az �gyamban, t�gra ny�lt szemmel b�mulva a szobat�rsamat, aki egyszer csak kigyulladt!

�n meg arra �bredtem, hogy a koll�giumi szob�nk l�ngokban �ll. Kiugrottam az �gyb�l �s a szoba k�zep�n �llva Lucy nev�t ki�ltottam, t�bbsz�r is, de nem kaptam v�laszt. A folyos�n bekapcsolt a t�zjelz�, a di�kok egym�st taposva menek�ltek kifel�, velem egy�tt. Eml�kszem, a szememet cs�pte a f�st, �s alig kaptam t�le leveg�t; �gy �reztem, meg akar fojtani. L�lekszakadva rohantam v�gig a folyos�n, ki a f�ves udvarra. A h�tam m�g�tt robban�st hallottam, �gy h�t megfordultam. A l�ngok a folyos�ra is kit�rtek, l�ttam az ablakon kereszt�l. A t�rdeim ekkor felmondt�k a szolg�latot, �sszeroskadtam a hideg f�v�n; k�zben �ml�ttek a k�nnyeim �s r�zott a k�h�g�s.

A k�vetkez� eml�kem az volt, hogy a helyi k�rh�z egyik k�rterm�ben fekszem, n�h�ny m�sik egyetemista t�rsas�g�ban, reggel f�l nyolckor. Egy k�v�rk�s, fekete b�r�, g�nd�r haj� n�v�r l�pett oda hozz�m. Kedvesen mosolyogva azt mondta, holnap kiengednek, csak m�g ki kell vizsg�lniuk. Megk�rdeztem, hogy van Lucy, mire azt felelte, ilyen nev� di�kot nem hoztak be.

Teh�t Lucy meghalt. M�gpedig miattam. Odamehettem volna az �gy�hoz, fel�breszthettem �s kimenthettem volna, de nem tettem, annyira el voltam foglalva saj�t magammal.

M�snap elj�hettem a k�rh�zb�l, miut�n meg�llap�tott�k, hogy semmi bajom. Ezt egy rend�rs�gi kihallgat�s k�vette, ahonnan egyenesen a koll�giumhoz mentem. A n�gyszintes, v�r�s t�gla�p�let �vegezett, k�tsz�rny� bej�rati ajtaja el�tt s�rga szalag jelezte, hogy bel�pni tilos. �n m�gis �tb�jtam alatta �s bementem. A t�zolt�k �s a rend�r�k k�v�sz�netet tarthattak, mert senki sem �ll�tott meg, amikor befordultam a f�ldszinti folyos�ra. A feh�rre meszelt falak a r�juk tapadt koromt�l besz�rk�ltek, az �regdi�kok tabl�inak hely�t fekete foltok jelezt�k, t�bb ajt� sz�nn� �gett, sok szoba a koromnak k�sz�nhet�en szinte teljesen fekete lett, n�h�nyban viszont akadtak �pen maradt t�rgyak, b�torok. Engem azonban csak a hatos szoba �rdekelt, f�l�ton a bej�rat �s a v�c� k�z�tt. Remeg� l�bakkal l�ptem �t a k�sz�b�t, sz�vem neh�z volt, rosszkedv telepedett r�m. �letemben nem l�ttam m�g olyan nyomaszt� dolgot, mint a porig �gett „kir�lyi lakoszt�lyunk.” A szekr�nyb�l, az �r�asztalokb�l, az �gyakb�l csak �szk�s fadarabok maradtak, a k�nyveinkre kisebb-nagyobb hamukupacok eml�keztettek, a magn�nk m�anyag bor�t�sa teljesen sz�tolvadt, az ablakok pedig kit�rtek a robban�s hat�s�ra.

Ahogy ott �lltam, n�ztem, mi lett a szob�nkb�l, k�nnyekben t�rtem ki �s leroskadtam a kormos padl�ra, hiszt�rikus zokog�s k�zepette. Egyszer csak egy kezet �reztem a v�llamon. Annyira megijedtem, hogy a b�g�st is abbahagytam. Egy k�z�pkor�, kerek arc�, borost�s f�rfi �llt m�g�ttem. S�t�t, helyenk�nt �sz�l� haja a homlok�ba hullott, barna szem�b�l szomor�s�g �radt; de nem az a „rossz h�rt kaptam”- szomor�s�g, hanem �vek, tal�n �vtizedek �ta tart� b�nat.

-             Tudom, mit �rzel most – sz�lt kedvesen. – Sajn�lom, ami a szobat�rsaddal t�rt�nt.

Ilyen helyzetekben mindenki ezt mondja, m�g akkor is, ha fogalma sincs arr�l, mit �rez a m�sik. Err�l az idegen pasasr�l hittem el el�sz�r, hogy komolyan is gondolja, amikor ilyesmiket mond. Leguggolt hozz�m, majd megk�rdezte, mi is t�rt�nt pontosan.

-             Arra �bredtem, hogy a szob�nk l�ngokban �ll – magyar�ztam szipogva. – Tal�n h�ly�nek fog n�zni, de…

-             L�tt�l valami furcsa dolgot? – tudakolta a f�rfi.

-             �lmodtam. Azt, hogy Lucy… - itt �jra elfogott a s�r�s.

Ekkor k�t t�zolt� l�pett a szob�ba, s�rga egyenruh�ban, sisakban.

-   M�r megint maga az?! – k�rdezte egyik�k, az alacsonyabbik (aki engem egy t�lm�retezett patk�nyra eml�keztetett), gyilkos pillant�st vetve a szomor� szem� f�rfira.

-             Nem megmondtuk, hogy takarodjon innen?! – �gy a m�sik, aki pedig egy bots�sk�ra hasonl�tott.

-             �s te mit keresel itt? – d�rrent r�m a patk�nyk�p�.

-             �n… �n itt laktam – ny�k�gtem les�t�tt szemmel. – Azt hiszem, jobb, ha most elmegyek.

Azzal k�sz�ntem �s t�voztam. Nem tudtam, hova menjek ezut�n. A v�laszt Mrs. Boltont�l, a koll�gium hatvan�ves, k�v�rk�s, szarukeretes szem�veget visel� igazgat�n�j�t�l kaptam: telefon�ltak otthonr�l, hogy s�rg�sen menjek haza. Csal�di �gy. Agg�dni kezdtem. Mi van, ha Nagyi meghalt, vagy Any�val t�rt�nt valami? Szerencs�re, Mrs. Boltont�l kaptam p�nzt vonat- �s buszjegyre (az eny�m az utols� centig a t�zbe veszett), majd egy ideg�rl� utaz�s ut�n v�gre lesz�lltam Sioux Falls f�ter�n�l.

Mi�ta az eszemet tudom, ebben a d�l-dakotai kisv�rosban �lek anyuk�mmal �s anyai nagymam�mmal. Nagypap�m meghalt, apuk�m pedig hat�ves koromban elment egy m�sik n�vel, akivel sosem tal�lkoztam. Ap�t sem l�ttam az�ta; elment egyik d�lut�n, �s t�bb� nem j�tt haza. Anya azt mondta, elk�lt�z�tt Sioux Fallsb�l, mert nem akart els� sz�m� k�zellens�g lenni. Igaza volt, azonnal megb�lyegezt�k volna. A kisv�rosi emberek rendk�v�l konzervat�vak, �s iszonyatos pletykaf�szkek. Mindent tudni akarnak egym�sr�l, azt�n meg hetekig k�pesek a szomsz�daik szerelmi �let�n cs�mcsogni. Ennek ellen�re szeretem ezt a v�rost, mert b�k�s, nyugodt, �s j�kat lehet nevetni a k�l�n�s embereken. P�ld�ul a polg�rmesterasszonyon, aki harminc �ve �rvah�zat akar �p�ttetni Sioux Falls sz�l�re, de sosem j�n �ssze neki, vagy ott van Mr. Crosby, a veget�ri�nus hentes.

Mi, Echollsok a belv�rost�l nem messze lakunk egy k�tszintes, vajsz�n�, barnatet�s h�zban, f�vel �s vir�gokkal be�ltetett el�udvarral �s egy kicsi h�ts� kerttel, melyet �ltal�ban Nagyi gondoz. �, Sophie Echolls-Grint nemr�g t�lt�tte be a hetven�t�t – ahhoz k�pest nagyon j�l tartja mag�t. K�b� olyan magas, mint �n, hossz�k�s arc�t r�ncok bar�zd�lj�k, barna szem�ben megfigyelhet� egyfajta j�t�koss�g, mely a nagymam�m vid�m term�szet�re utal. Mivel j�g�zik, rendk�v�l hajl�kony (egy hetven�t �veshez k�pest) �s sosem j�tt m�g fel a kertb�l azzal, hogy belef�jdult a dereka a sok hajolgat�sba.

Amikor bel�ptem baracksz�n� el�szob�nkba, azonnal felugrott a k�nyelmes, s�rga fotelb�l �s odasietett hozz�m. Mosolyogva �lelt meg, �m a szem�ben szomor�s�ggal vegyes aggodalom �lt. Kifejezte r�szv�t�t Lucy ir�nt, mire �n megint els�rtam magam. N�h�ny percig mag�hoz szor�tott, v�kony, r�ncos ujjaival a h�tamat simogatta.

-