Borbak Trufi�dok titkos napl�ja

1398. L�te-el� 10.

Apa teljesen mag�n k�v�l van. Term�szetesen miattam, de igaz�b�l az eg�szr�l Anya tehet. Az �gy volt, hogy tegnap elment a Bakf�ldi N�egyletbe, ami nem m�s, mint a helyi asszonyok k�z�s tead�lut�nja, amikor mindenf�l�r�l besz�lgetnek, Apa szerint csupa �rtelmetlen dologr�l. � nem �r�l neki, hogy Anya ilyen �sszej�vetelekre j�r, mert ak�rh�nyszor elmegy, mindig valami �j h�bortot hoz haza. Legut�bb p�ld�ul elhat�rozta, hogy torn�zni fog, arra pedig a legalkalmasabb id� a napkelte, �gyhogy hajnali n�gykor fogta mag�t, egy gy�k�nysz�nyeggel kiment a kertbe, �s furcs�bbn�l furcs�bb mozdulatokat v�gzett. Ap�t is r� akarta venni, hogy tartson vele, mert az j�t tenne neki, dr�ga felmen�m persze hallani sem akart r�la. De valami�rt azt gondolta, �n igen. Anya kapva kapott az alkalmon, �s minden tiltakoz�som ellen�re m�snap hajnalban megjelent a szob�mban, majd’ kicsattanva a lelkesed�st�l. Ha pedig any�m elkezd lelkesedni, akkor m�g a hobbithangokra a legkev�sb� sem hasonl�t� morg�som se t�ntor�thatja el a c�lj�t�l. Egy�bk�nt is meg van gy�z�dve r�la, hogy nem mozgok eleget. Nagy nehezen kik�sz�l�dtam az �gyb�l, �s ism�tl�d� s�rget�sek k�zepette („Gyere m�r, mindj�rt felkel a nap!”) fel�lt�ztem, majd kiv�nszorogtam a kertbe. Anya addigra m�r a gy�k�nyen �lt, �s fura vonagl� mozdulatokkal k�sz�nt�tte a napot. Na, ez bel�lem olyan r�h�g�g�rcs�t v�ltott ki, hogy a p�nik az ist�ll�ban elkezdtek nyer�teni, mert azt hitt�k, �j t�rsat kapnak. Anya pedig megs�rt�d�tt, �s eg�sz nap nem sz�lt hozz�m, de legal�bb azut�n nem h�vott mag�val torn�zni. S�t, egy h�ttel k�s�bb � is abbahagyta, Apa legnagyobb �r�m�re.

Most azt tal�lta ki, hogy �j�tsuk fel az �reget. De mivel err�l a csal�d t�bbi tagja hallani sem akart, Anya kiegyezett vel�k abban, hogy legal�bb a vir�gokat cser�lj�k ki az ablakban, mert a musk�tli m�r „annyira nyolcvanas �vek,” �s senki nem tesz m�r olyat a p�rk�ny�ra. Ez eddig rendben is volt, csakhogy a munk�latokat az �n ablakomn�l kezdte, �s megtal�lta a dobozk�t, amiben a kincseimet tartom. Szerencs�re, nem n�zett benne jobban sz�t (mert akkor r�j�tt volna, hol van Nagymama r�mes porcel�nm�kus�nak a feje, �s hogy ki t�rte le), amit annak k�sz�nhettem, hogy az rajz volt legfel�l, amit a m�ltkor Apa dolgoz�szob�j�ban tal�ltam, amikor Ilberik�kre vigy�ztam. Tulajdonk�ppen kivettem a k�ly�k kez�b�l, m�g miel�tt m�g a csal�d valamelyik n�tagj�n�l k�t�tt volna ki, ugyanis a rajz a tavalyi Megye Sz�p�t �br�zolta – hi�nyos �lt�zetben.

Anya itt �gy gondolta, eleget l�tott, �gy nem is volt k�v�ncsi a doboz tov�bbi tartalm�ra. Legink�bb az �rdekelte, hogyan tettem szert egy ilyen k�pre. Ek�zben �n �rtatlanul olvastam a kertben, �gyhogy a v�r megh�lt bennem, amikor meghallottam:

-          BORBAK TRUFI�DOK!!

A „Trufi�dok” nem j� jel, a „Borbak Trufi�dok” pedig egyenesen azt jelenti, hogy kezdhetem fogalmazni a v�grendeletemet. Odasomford�ltam h�t Any�hoz, aki a d�ht�l lila fejjel tolta az orrom al� a rajzot, magyar�zatot k�vetelve. Erre igaz�n nem voltam felk�sz�lve. Nagyon gyorsan kellett kital�lnom valami hihet� mes�t �gy, hogy �n is viszonylag tiszta maradjak, �s Ap�t se m�rtsam be, viszont hirtelen csak ennyi jutott eszembe:

-          ����…

Ekkor azonban megjelent a sz�nen Apa, �s v�ratlan fordulat k�vetkezett be:

-          Mit csin�lt m�r megint ez a… - morogta, �m a rajz l�tt�n nem tudta befejezni a mondatot. – Sz�val te volt�l! – ki�ltott fel, �s r�m mutatott, egy pillanatra megfeledkezve Any�r�l.

Aki ebb�l lesz�rte, honnan is sz�rmazik az a k�p, �gyhogy azonnal el�vette a kedves f�rj�t. A h�l�szob�jukba vonultak, �s az eset s�ly�ra val� tekintettel olyan hangosan ord�toztak, hogy a veszeked�s�k eg�szen T�b�rlyukig elhallatszott. Miut�n kicsit lecsillapodtak, elj�tt az ideje, hogy �t�letet mondjanak f�l�ttem is. Ez �gy zajlott, hogy Ap�m a h�l�b�l a dolgoz�szob�j�ba viharzott, olyasmiket morogva, hogy � ezt m�r nem b�rja tov�bb, majd becsapta az ajt�t maga ut�n. Nem �rtem, mi�rt ilyen ideges, pedig � m�g Frod�val is egy�tt �lt, aki nagyobb cs�nyeket k�vetett el a Merimak b�csi szappanj�nak nyereg�pol�ra cser�l�s�n�l. Az � nev�hez f�z�dik p�ld�ul az az eset, amikor az �sszes vir�gf�ldet tr�gy�ra cser�lt�k az �sszes vir�gl�d�ban. Hozz� k�pest �n m�g a fasorban se vagyok!

Id�ig jutottam a gondolataimban, amikor falrenget� �v�lt�s hallatszott Apa irod�j�b�l, majd felt�pte a szob�m ajtaj�t, �s utas�tott, hogy csomagoljak, mert holnap hajnalban indulunk Hobbitfalv�ra.

Egy darabig gondolkoztam, hogy ezt most m�gis mivel �rdemeltem ki, azt�n r�j�ttem, hogy m�g hetekkel ezel�tt �fonyasz�rppel t�lt�ttem fel Apa tint�s�veg�t, de mivel senki nem vette �szre, magam is megfeledkeztem r�la. Azt gyan�tom, Apa levelet akart �rni Bilb�nak, amelyben k�zli vele, hogy meg akar szabadulni t�lem egy id�re, �m amikor megl�tta, mit tettem a tint�s�veg�be, �gy d�nt�tt, a dolog nem halogathat� holmi udvariaskod�s miatt.

1398. L�te-el� 12.

M�sf�l napos �t ut�n meg�rkezt�nk Hobbitfalv�ra. Bilb� igencsak meglep�d�tt, amikor d�lut�n bekopogtunk hozz�, a kisebbik szeker�nk�n az �til�d�mmal. �m miut�n felszedte az �ll�t a f�ldr�l, k�szs�gesen beinvit�lt minket a Zs�klakba. Be se csuk�dott m�g�tt�nk az ajt�, kedves rokonom (vagy igaz�b�l nem is a rokonom? M�r nem is tudom, pedig ezt Apa m�r annyiszor elmagyar�zta…) elt�nt a szem�nk el�l, csak a hangj�t hallottuk, ahogy s�tem�nyr�l meg te�r�l besz�l, majd hirtelen t�m�t v�lt:

-          Csak nem sz�ks�ged van n�mi pihen�sre, kedves Saradokom? – k�rdezte. Igen, ez a „csak nem agyadra ment a gyerek?” udvarias v�ltozata. – Pakoljatok le, �s egy tea mellett megbesz�lj�k. T�nyleg, k�rtek m�lnasz�rp�t? – megint v�ltott. – M�lt h�ten hoztam fel a pinc�b�l, nagyon finom! – Azt�n megint: - Egy�bk�nt a Tuk-csemet�k j�v� h�ten �rkeznek, �gyhogy t�k�letes volt az id�z�t�s.

Nem tudtam eld�nteni, hogy most g�nyol�dik-e vagy sem, �s �gy l�ttam, Apa is t�rni kezdte ezen a fej�t. De nem sok�ig, mert Bilb� visszat�rt k�z�nk egy kancs� m�lnasz�rppel, majd beterelt benn�nket az �tkez�be. Miut�n ett�nk, � �s Apa bevonultak a dolgoz�szob�ba, hogy megbesz�lj�k a r�szleteket. L�ttam Bilb�n, hogy nagyon �rdekli, Ap�nak mi�rt lett elege bel�lem, de b�lcsen nem tette fel ezt a k�rd�st az �n jelenl�temben.

�n viszont k�v�ncsi voltam, ap�m hogyan adja el� a t�rt�netet, �gy kerti s�ta c�m�n ki�ltem a dolgoz�szoba ablaka al�, �s f�leltem. Hallottam Apa kiss� ideges hangj�t, amint a nyereg�pol�r�l �s m�s egy�b cs�nytev�seimr�l mes�lt.(A Megye Sz�p�r�l persze gondosan hallgatott) Ezt n�ha egy-egy csukl�sszer� hang szak�totta f�lbe, ami feltehet�leg Bilb�t�l sz�rmazott, mert � k�rt eln�z�st ut�na. Amikor pedig szeretett felmen�m eljutott az �fonyasz�rp eset�ig, a b�csi nem b�rta tov�bb, �s felkacagott. Ugye, hogy vicces volt? �r�l�k, hogy akadt m�g, aki �gy gondolta.

Azonban �r�m�m nem tartott sok�ig, mert ekkor a h�z m�g�l kifordult egy k�v�rk�s, hozz�m hasonl� kor� hobbit, egy hatalmas oll�val a kez�ben, �s amikor megl�tott, felki�ltott.

-          Kicsoda az �r, �s mit keres Zs�kos uram ablaka alatt? – k�rdezte, olyan hangosan, hogy a szomsz�d h�z ablak�ban megjelent egy g�nd�r fej. Szinte hallottam, ahogy Apa a falba veri a fej�t odabent.

-          Uras�god kicsoda �s mi�rt szegezi r�m azt az oll�t? – k�rdeztem �n kiss� r�m�lten, ugyanis a hobbit fenyeget�en l�b�lta kerti szersz�m�t, alig n�h�ny arasznyira az orromt�l.

-          �n be nem mutatkozom, am�g �n meg nem teszi! – h�zta fel az orr�t.

-          Akkor arra v�rhat!

-          V�rok is! – mondta, azzal le�lt mell�m, de k�zben sem a szem�t, sem az oll�j�t le nem vette volna r�lam. – Ha megtudom, hogy b�rmihez hozz�ny�lt a kertemben, el�fordulhat, hogy uras�godnak valami baja esik, - tette hozz�, fenyeget�en megr�zva a f�ny�r� eszk�zt.

B�ztam Apa forr�fej�s�g�ben, ami arra sarkallja, hogy kinyissa az ablakot, �s a s�rga f�ldig lehordjon, �m azt hiszem, megegyeztek Bilb�val, hogy egy �r�lt kert�sz t�rsas�ga nagyobb b�ntet�s a hallgat�z�s�rt, mint b�rmilyen d�rgedelem.

Ki tudja, meddig �lt�nk volna ott, ha nem jelenik meg a kertben Frod�, hogy mi volt ez a kiab�l�s az el�bb. Amikor megl�tott minket az ablak alatt, a kert�sz kez�ben egy r�m szegezett oll�val, kit�rt bel�le a nevet�s.

-          Trufa! – ki�ltotta, miut�n v�gre meg tudott sz�lalni. – H�t t�ged mi sz�l hozott az ablakunk al�?

-          H�t, Sz�l, - feleltem vigyorogva, mert Apa a leggyorsabb p�ninkat fogta be, akit az unokatestv�reim – roppant fant�ziad�s m�don,- Sz�lnek kereszteltek el. Megjegyezn�m, hogy nem felt�tlen�l a gyorsas�ga miatt.

Mivel volt egy olyan �rz�sem, hogy Frod� jelenl�t�ben nem eshet b�nt�d�som, felugrottam, hogy j�l h�tba veregessem r�gen l�tott unokatestv�remet. Azt hiszem, most van t�z �ve, hogy Bilb�hoz k�lt�z�tt a Zs�klakba. N�la nagyobb cs�nytev� nem �lt m�g Bortelk�n, �gyhogy csal�dom id�sebb tagjai nem b�nt�k t�lzottan a dolgot, �n viszont teljes letargi�ba estem, amikor elment. M�g annak ellen�re is, hogy egyszer mag�val vitt Zsizsik gazda kertj�be gomb�t lopni, �m amikor meghallotta a kutyaugat�st, olyan gyorsan menek�lt el, hogy r�lam el is felejtkezett, �n meg ott maradtam a gombaf�ld k�zep�n, �s r�m�lten pislogtam a k�t hatalmas �llatra.

Sz�val, nagyon meg�r�lt�nk egym�snak, ami igencsak meglepte a kert�szt.

-          Frod� uram, ti ismeritek egym�st? – k�rdezte.

-          Samu, hadd mutassam be Borbak Truf�t, az unokatestv�remet, - mondta Frod�. – Trufa, ez itt Csavardi Samu, a kert�sz�nk fia.

Az eml�tett, b�r elsz�gyellte mag�t kiss�, m�g mindig n�mi gyanakv�ssal a szem�ben biccentett oda nekem, majd bocs�natot k�rt, ami�rt r�m ijesztett.

-          �s most, - sz�lalt meg ism�t Frod�, -, mes�ld el, minek k�sz�nhetj�k a l�togat�sotokat!

Megtettem, mire j��z� nevet�s volt a v�lasz, s�t m�g Samu is elmosolyodott. Igaz, a Megye Sz�p�nek eml�t�sekor vetett r�m egy sz�r�s pillant�st.

-          L�te napj�n megint v�lasztanak, - �js�golta Frod�. – �s k�pzeld, id�n Lob�lia is indul!

Azt hiszem, Tariszny�di-Zs�kos asszonnyal elfelejtett�k k�z�lni, hogy a Megye SZ�P�T keresik. �t azt�n mindennek lehet nevezni, csak el�ny�s k�lsej�nek nem: az orra horgas, a szeme vizeny�s, a haja meg olyan sz�n�, mint a mosogat�l�. A t�rsas�ga pedig annyira kellemes, hogy t�z perc ut�n az �tv�gyad, f�l �ra ut�n az �letkedved megy el t�le.

1398. L�te-el�, 15.

Ma felbolydult eg�sz Hobbitfalva, mert �rkezett egy csal�d a Br�-vid�ki Talpasr�l, hogy a Megy�ben �nnepelj�k a L�t�t. Mindenki k�r�l�tt�k ugr�l, egy csom�an direkt ker�lnek a fogad� fel�, csak hogy l�thass�k �ket. Bilb� is �rdekl�dik ir�ntuk, mert k�v�ncsi, mi �js�g a Megy�n t�l. Azt mondja, �th�vja �ket, amint megszabadultak Tariszn�di-Zs�kos�kt�l. Sz�rny�, micsoda talpnyal�k! Frod�val meg Samuval �pp a piacon voltunk, amikor meg�rkeztek a talpasiak. J�form�n le se sz�lltak a kocsir�l, T-Zs.-�k m�ris ott sertepert�ltek k�r�l�tt�k. Ez szerintem nagyon vicces volt, �gyhogy a nap h�tralev� r�sz�ben azzal sz�rakoztam, hogy T-Zs.-�ket ut�noztam. Vacsor�n�l Bilb� meg is jegyezte, hogy m�r ideges�t�en �leth� voltam.

A talpasiaknak van egy h�sz �v k�r�li l�nyuk: sz�ke, r�zs�s arc�, �s der�kt�l felfel� olyan g�mb�ly�, mint Anya, �gyhogy sok�ig mindenki �t b�multa. �n annyi kocs�nyon l�g� szemet m�g nem l�ttam, mint ma d�lel�tt! Nem mondom, hogy �n nem n�ztem oda, de az �n szemem legal�bb a hely�n maradt. Samu a haja t�v�ig elpirult, amikor megl�tta. Van egy olyan �rz�sem, hogy f�l a l�nyokt�l. Valamelyik nap az utc�n v�letlen�l nekiszaladt egy, �s Samu zavar�ban az � kez�be nyomta azt a hatalmas fej k�poszt�t, amit Arasz�knak vitt�nk, azt�n elszaladt. A l�ny meg ut�na, hogy neki nem kell a k�poszta. K�tszer futottak v�gig a f�utc�n, miel�tt m�g elvettem volna t�le. Megtettem volna hamarabb is, de egyszer�en nem b�rtam abbahagyni a nevet�st. Az�ta, ha kimegy�nk s�t�lni, gyakran elj�tsszuk a „n�zd, itt j�n G�dr�s Lili!” – tr�kk�t. Az a l�nyege, hogy bekiab�lunk egy l�nynevet, azt�n figyelj�k Samu arc�t, �s j�t r�h�g�nk. Sajnos, Frod� nem mindig partner benne, egyed�l meg nem olyan vicces.

1398. L�te-el� 18.

Reggel Samu azzal j�tt �t, hogy Cs�l�k Od� �jjeli szeren�dot adott a talpasiak l�ny�nak, az iv�b�l hazafel� menet, felr�zva ezzel az eg�sz utc�t. Bele�rtve a feles�g�t is, aki a f�l�n�l fogva h�zta haza az ur�t, mik�zben az �gy vis�tott, mint egy malac. Vicces l�tv�ny lehetett, k�r, hogy nem voltam ott!

D�lut�n �tj�ttek a talpasiak, mert �rdekelte �ket Bilb� v�ndor�tja, a b�csik�nk pedig arra volt k�v�ncsi, mi �js�g a Megy�n t�l, �gy mindenki j�l j�rt. Legal�bbis am�g ki nem der�lt, mennyire nagyra vannak magukkal, csak mert �ll�t�lag az � vid�k�k�n sz�vtak el�sz�r pipaf�vet. Na persze. Ap�m meg �t�szta a Borbuggyant.

K�tszer is.

Nem, igaz�b�l egyszer sem. V�ziszonya van. Eml�kszem, az �jul�s ker�lgette, amikor tavaly ny�ron Berilakkal kihoztuk a cs�nakot a f�szerb�l.

Na de vissza a talpasiakhoz! Egy darabig �rdekl�dve hallgattam M�ge urat �s a feles�g�t, azt�n valami �j tr�f�n kezdtem t�rni a fejemet. Abban biztos voltam, hogy a dologban szerepe lesz M�g�n� asszonys�g r�mes vir�gos kalapj�nak. Olyan, mintha egy vir�g�gy�st tett volna a fej�re. Azonban a tudom�nyom itt meg�llt, meg am�gy sem akartam egyed�l csin�lni, �gy finoman bok�n r�gtam Frod�t az asztal alatt. Igencsak elv�thettem, mert Bilb� k�nyelmetlen�l f�szkel�dni kezdett a sz�k�n. �jra pr�b�lkoztam, �m erre meg M�g�n� kapta a sz�ja el� a kez�t, �s v�r�s�d�tt el (a f�rje mellett �ltem), �gyhogy gyorsan visszah�ztam a l�bamat. Szerencs�re Frod� addigra elfordult az ablakt�l, �gy odabiccenthettem neki, s fejemmel �vatosan az ajt� fel� intettem.

-          Eln�z�st k�rek, - �llt fel a sz�kb�l, - de mintha zajt hallottam volna a f�szerb�l. Kimegyek, megn�zem.

Miut�n Bilb� meghagyta neki, hogy siessen, az unokatestv�rem kislisszolt a kertbe. N�h�ny perc m�lva cs�r�mp�l�s hallatszott kintr�l.

-          Trufa! – ki�ltotta Frod�. – Tudsz j�nni egy percre?

Olyan �r�mmel mentem, hogy az m�r-m�r gyan�s volt, de egyszer�en nem b�rtam tov�bb vel�k. A f�szerben persze nem t�rt�nt semmi, azt lesz�m�tva, hogy Frod� kis�t�tt valami okos dolgot. A Zs�klak oldal�ban l�v� nagyobbacska k�veken gyakran napoztak gy�kok, azok k�z�l fogtunk el egyet, �s bez�rtuk egy dobozba, majd visszament�nk az �regbe.

Amikor M�g��k �gy egy f�l �r�val k�s�bb (v�gre) indulni k�sz�ltek, nagyvonal�an felaj�nlottam, hogy behozom a kalapot, azt�n Frod�val egy�tt azt is, hogy kik�s�rem a vend�geket. Bilb� nem �rtette, mi�rt vagyunk ennyire lelkesek, de alighanem sejtette, hogy valami rosszban s�ntik�lunk, �gyhogy vel�nk tartott. Amint az ajt� becsuk�dott m�g�tt�k, az el�szobaablakhoz l�pt�nk, �s onnan n�zt�k, mi lesz. Am�g ki�rtek a kapun, nem t�rt�nt semmi, �gy �ltes rokonunk elfordult az ablakt�l.

-          Bilb�, v�rj! – mondta Frod�.

�ppen j�kor, mert M�g�n� �ppen akkor vette �szre, hogy valami m�szik a kalapj�n, �s olyan vis�t�sba kezdett, hogy f�l Hobbitfalva odacs�d�lt. Ideges mozdulatokkal les�p�rte a fej�r�l a kalapot, �s addig ugr�lt rajta, am�g csak cafatok maradtak bel�le. M�g szerencse, hogy a gy�kok f�rge �llatok.

A tr�fa teh�t sikeres volt, a Zs�klak eg�sz d�lut�n visszhangzott, olyan j�l sz�rakoztunk. Bilb� m�g este, vacsora k�zben is ezen mosolygott. �n m�g most is.