-             Nna. Azel�tt ki tudja, mit csin�lt.

Manaps�g m�r a bar�ts�gos z�lds�gesr�l is sim�n el tudn�m k�pzelni, hogy eltegye a feles�g�t l�b al�l.

Meg�rkez�nk a Pihen� Kuck�ba, ahol kerti t�rp�k �llnak a h�z el�tt, porcel�narcukon id�tlen vigyorral. Hehe… az ott, a gomb�val a kez�ben pont olyan k�pet v�g, mint Sammy alv�s k�zben. A m�ltkor is �ltem a kocsiban, �s v�letlen�l r�n�ztem az �cs�mre. A nyelve kil�gott a sz�j�b�l, m�g idi�t�bb� t�ve a mosoly�t, mik�zben a szeme csukva volt. Olyan bamba pof�t m�g nem l�ttam! R�m j�tt a r�h�g�g�rcs, alig tudtam t�le vezetni!

Visszat�rve a kerti t�rp�khez, legsz�vesebben felr�gn�m �ket, de az �nnepront� �csik�m lebesz�l r�la.

H�feh�rke porcel�nhaverjain�l azt hiszem, csak egy giccsesebb dolog van: a halv�nyr�zsasz�n tap�ta, emberfej nagys�g�, sz�nes vir�gokkal. A h�z minden fal�n ezt l�tni; s�t a f�gg�ny�k is hasonl�ak, csak valamivel s�t�tebbek. �gy �rzem itt magam, mint a z�ld m�anyag katon�k a Barbie-h�zban. A fogad�sn� pedig „kedvesk�imnek” sz�l�t minket �s szappan�z� muffinnal k�n�l. Az ilyen hatvan �v k�r�li, agyonp�derezett, halv�nyk�k ruh�s, festett sz�ke n�niket is felvehetn�nk a levad�szand� l�nyek list�j�ra.

Te j� �g, Stella milyen b�m�sz tekintettel n�z a falat! Ha megsz�lal, hogy tetszik neki, kiugrok az ablakon!

-             Azt hittem, a gimis franciatan�rom szob�j�n�l nincs ny�lasabb hely – jegyzi meg fintorogva a l�ny. – �gy l�tszik, t�vedtem.

Tal�n m�gsem teljesen rem�nytelen a csaj?

Any��m! Az �gynem� is vir�gos! Kimegyek a kocsiba aludni! Sam meg itt r�h�g. Hanyatt v�gja mag�t az ablak fel�li �gyon, �s nem b�rja abbahagyni a nevet�st.

-             Tudom m�r, mit�l ilyen a fogad�sn�ni – mondja, mik�zben kivesz valamit a feje al�l. – Selyemcukor-m�rgez�s!

Azzal hozz�m v�gja az �tl�tsz� f�li�ba csomagolt �dess�get. Eml�tettem m�r, hogy az �cs�m nem teljesen norm�lis? K�l�nben is, ut�lom a selyemcukrot! Vissza is dobom neki, mire � megint fel�m haj�tja. Cukorcsata!!!

Igaz�n ki k�ne m�r aludnom magam, mert g�z, hogy �dess�ggel dob�ljuk egym�st Sammyvel egy �zl�stelen�l berendezett szob�ban. Mindezt hajnali h�romkor. Le k�ne m�r fek�dni. A fej n�lk�li lovas v�rhat reggelig.

***

Arra �bredek, hogy valaki kopog a bord� faajt�n. �n ugyan ki nem nyitom!

-             Sammy! – ny�sz�rg�m �lmosan. – Kopognak!

-             Hallom – feleli az �cs�m, mik�zben - a zajokb�l �t�lve- mag�ra r�ngatja a farmer�t. – �gyhogy kelj fel.

-             Kor�n van! – ellenkezek, majd arcomat a p�rn�ba f�rva pr�b�lok visszaaludni.

-             Negyed egy neked kor�n?! �, szia, Stella! – hallom Sam hangj�t az ajt� fel�l. – Gyere be!

�csk�s, igaz�n megv�rhatn�d, am�g felkelek! Egy sz�l als�gaty�ban vagyok!

Kim�szok az �gyb�l, �s magamra kapom a t�rd�n�l szakadt, k�k farmeremet meg egy sz�rke p�l�t, mind�ssze m�sf�l perc alatt. Ezzel �j rekordot d�nt�ttem a csal�dban! Eddig Apa volt a cs�cstart�, egy perc negyven m�sodperccel, de most m�r �n vagyok!

-             Biztos, hogy nem j�ssz be? – k�rdezi Sam a folyos�n �ll� l�nyt�l. – Nyugi, Dean nem meztelen.

Mindketten bej�nnek; Stella kez�ben jegyzetf�zet �s toll. L�tszik rajta, hogy zavarban van – az ap�c�k mindig k�nyelmetlen�l �rzik magukat, ha bel�pnek egy fi�szob�ba.

-             Elmentem a k�nyvt�rba – mondja a l�ny -, �s ezt tal�ltam – azzal �tadja Samnek a jegyzetf�zet�t.

T�le m�r nem f�l, s�t, azt is mondhatn�m, hogy ezek ketten �sszebar�tkoztak. Meg vagyok lepve!

-             Egyetlen lefejez�s gyilkoss�g t�rt�nt itt, tizenhat �vvel ezel�tt – folytatja Stella. – Az �ldozatot Charles Lesleynek h�vt�k. Monticello egyik legjobb lovasa volt. Az �llami verseny el�tt k�t nappal ismeretlen tettes lev�gta a fej�t.

-             Gondolom, a m�sik legjobb lovas a Will Stonesunk volt – sz�rom k�zbe.

-             �gy van – b�lint r� Sam, feln�zve a z�ld noteszb�l. – �s mindenki tudta, hogy a versenyt vagy �, vagy Lesley nyeri meg.

-             Mivel az ut�bbi meghalt, Stones vitte el az egymilli� doll�ros f�d�jat – teszi hozz� a l�ny.

Tal�n m�gis van j� oldala annak, hogy magunkkal hoztuk a kiscsajt: megk�m�lt minket a kutat�munk�t�l. M�g azt is megn�zte, hova temett�k el Charles Lesleyt. A monticell�i temet� h�rmas parcell�j�ba.

***

T�z �ra m�lt h�sz perccel, az �g felh�s, de szerencs�re nem esik az es�. Ez �ppen megfelel� a s�r�s�shoz. Holnap napos id� v�rhat�, d�lut�n felh��tvonul�ssal. Id�j�r�s-jelent�s�nket hallott�k.

-             Valami van a bokorban! – sikoltja Stella, a rezg� n�v�nyzetre mutatva.

M�g egy ilyen beszari alakot! Ler� r�la, hogy ez az els� �jszak�ja a temet�ben. T�z�ves koromban �n is �gy be voltam tojva, hogy v�gig Apa kez�t fogtam, Sam meg az eny�met. Azt�n, amikor megl�ttuk az oszladoz� hull�t, az �csk�s annyira megijedt, hogy vis�tva elmenek�lt. �n meg mehettem megkeresni.

Stella is legsz�vesebben elszaladna. H�, most eszembe jutott egy gonosz dolog…

-             Amikor el�sz�r �stunk s�rt, Dean tal�lt egy h�szcentis sz�zl�b�t, �s majdnem kiugrott a g�d�rb�l ijedt�ben! – mes�li Sam lelkesen. – Igaz, Dean?

A franc fogja ezt beismerni! Na, meg�llj �csk�s, ezt m�g visszakapod! Bel�pek az egyik s�r m�g�, ott v�rom meg, hogy Stella �s Sam el�m ker�ljenek.

-             Dean! Dean! – sz�longat az �cs�m.

Odas�t�lok hozz�juk, meg�llok m�g�tt�k, majd felkapcsolom a zsebl�mp�t, mely alulr�l vil�g�ja meg az arcomat.

-             Sz�lt�l, Sammy? – k�rdezem k�s�rteties hangon.

Mindketten megfordulnak, �s amikor megl�tnak, akkor�t ord�tanak, hogy beleremegnek a s�rk�vek. Stella majdnem els�rja mag�t ijedt�ben, �n pedig nem b�rom abbahagyni a r�h�g�st. Le kellett volna f�nyk�pezni ezeket az arcokat!

-             Szerinted ez vicces?! – ki�ltja Sam a d�ht�l �s az ijedts�gt�l s�padtan.

-             Aha – felelem vigyorogva. H�, basszus, m�r folyik a k�nnyem a r�h�g�st�l!

-             Ink�bb menj�nk �sni – ford�t h�tat az �cs�m.

A h�rmas parcell�ban val�ban ott van Charles Lesley s�rja. Sam �s �n �sunk, Stella meg tartja a zsebl�mp�t. A f�lelemt�l remeg a keze, ez�rt a s�rg�s f�nysug�r jobbra-balra mozog a g�d�rben, mindent megvil�g�tva, kiv�ve azt a helyet, ahol mi �llunk. Felsz�lok neki, hogy ne agg�djon, rajtunk k�v�l nincs itt senki �s semmi, �gyhogy legyen sz�ves oda vil�g�tani, ahov� kell. Ezzel m�g jobban let�r�m szeg�nyt, de csak �gy tanulja meg, hogy a vad�szat nem j�t�k. Egyetlen rossz l�p�s is el�g a hal�lhoz. Ap�n�l ezt volt alkalmam az eszembe v�sni.

Ok�, lehet, hogy nem kellett volna annyira megijesztenem �ket. Az �cs�m bossz�b�l m�r k�tszer r�m lap�tolta a f�ldet! Ha m�g egyszer ezt csin�lja, fejbe csapom az �s�val!

Nna, megvan a kopors�. Felt�rj�k a korhadt f�b�l k�sz�lt fedelet, amely alatt ott fekszik egy csontv�z – fej n�lk�l.

-             Most besz�rj�tok s�val, le�ntitek benzinnel �s meggy�jtj�tok? – k�rdezi Stella a g�d�r perem�n �llva, olyan hangon, mintha egy bogarakkal teli medenc�n kellene �tgyalogolnia.

B�lintunk, majd el�szedem a kab�tzsebemb�l a s�t (praktikus, henger alak� dobozban), Sam pedig elveszi a kiscsajt�l a narancss�rga m�anyag benzineskann�t. A csontokat azt�n j� alaposan megs�zzuk, hozz�adjuk a benzin�ntetet, a v�g�n pedig flamb�rozzuk. J� �tv�gyat! �g veled, Charlie!

Visszahantoljuk a s�rt, a v�llunkra csapjuk az �s�t, majd t�vozunk a temet�b�l. Alig l�p�nk ki a kapun, amikor Stell�nak cs�r�gni kezd a telefonja.

-             Diane? – sz�l bele a l�ny. – Mi baj van? Tess�k?! De… az nem lehet! �pp az im�nt… J�, azonnal ott vagyunk – azzal leteszi.

-             Mi t�rt�nt? – k�rdezz�k egyszerre Sammel.

-             A fej n�lk�li lovas megt�madta Diane-t! – feleli a l�ny k�ts�gbeesetten.

-             Nem t�madhatta meg! – ellenkezek. – Most ny�rtuk ki!

-             A csontv�znak nem volt feje – eml�keztet minket Sam. – Azt m�g meg kell tal�lni, �s el kell �getni.

-