1398. L�te-el� 20.

Ma meg�rkeztek a Tuk-gyerekek, els�fok� unokatestv�reim (Paladin b�csi Anya b�tyja), �s ez arra sarkallt, hogy r�szv�tteljes levelet �rjak Pufinak, ami�rt a sors l�nytestv�rrel verte meg. Mi�ta Tuk P�tt�m, Pimpernel �s Pervinka r�szabadult a Zs�klakra, az eg�sz �reg a vihog�sukt�l hangos. J�, Bortelk�n is laknak l�nyok, de �k nem csipognak �gy, mint a kiscsirk�k! M�g nem.

Ja, �s ak�rh�nyszor Frod�ra n�znek, elpirulnak, �s kij�n bel�l�k valami fura magas hang, amit�l megremegnek a krist�lypoharak a szekr�nyben.

A negyedik unokatestv�rem, Peregrin csak nyolc �ves, de nagyon k�v�ncsi. Mindenbe belen�z �s mindenhez hozz�ny�l, ami csak a keze �gy�be ker�l. K�ls�re aranyos, mint minden kicsi hobbit: v�r�sesbarna haj�, �s az eg�sz arca k�t hatalmasra nyitott barna szemb�l �ll. Oda�ll el�d, �s addig n�z r�d pislog�s n�lk�l, am�g megesik rajta a sz�ved, �s oda nem adod neki az alm�dat. Borzaszt�! A testv�rei csak Pippinnek h�vj�k, ami egyr�szt jobban illik hozz�, m�sr�szt meg, mire kimondod, hogy Peregrin, m�r huss, el is t�nt a szemed el�l. �s mire �szbe kapsz, a feje m�r bent is van egy v�z�ban, amelyet m�g Bilb� sz�lei kaptak n�szaj�nd�kba. Persze csak �n voltam akkor a szob�ban, �gyhogy nekem kellett valahogy kicsalogatnom onnan. Ez rendben is lett volna, ha nem szorul be a feje. Eleinte nagyon mulats�gos volt, ahogy egy k�t l�bon j�r� v�za bolyongott a szob�ban, de miut�n feld�nt�tt egy k�nyvtart� �llv�nyt, �s levert egy festm�nyt a falr�l, mindenk�ppen k�zbe kellett l�pnem. Meg akartam menteni Pippint is, meg a v�z�t is, �gyhogy els� pr�b�lkoz�sk�nt megpr�b�ltam leh�zni a fej�r�l. Nem j�rtunk sikerrel.

Mondtam a szipog� k�ly�knek, hogy legrosszabb esetben le kell t�rn�nk a v�z�t a fej�r�l, mire � az eddigin�l is k�ts�gbeesettebben folytatta a s�r�st. Lehet, ink�bb azt kellett volna mondanom, hogy egy v�z�val a fej�n is lehet teljes az �lete, nem tudom. Azt hiszem, Paladin b�csi�knak nem els�sorban a l�nyokb�l lett elege ezen a ny�ron.

M�g egyszer megpr�b�ltam leh�zni a v�z�t, �s n�mi er�lk�d�s, ny�gd�csel�s, biztat�s ut�n egyszer csak Pippin feje kiszabadult, �n pedig v�z�stul h�traestem, neki a k�nyvespolcnak. Ahonnan ennek k�vetkezt�ben sz�p sz�mmal potyogtak a fejemre a vaskos k�tetek. A kis veszedelem l�tva, hogy ott fekszem, k�nyvekkel k�r�lv�ve, karomban a hatalmas v�z�val, el�sz�r nagyot kacagott, majd seg�tett felt�p�szkodni. K�zben olyan �rtatlanul n�zett r�m azokkal a barna szemeivel, hogy az el�re eltervezett (�s nagym�rt�kben Ap�t�l tanult) szid�s helyett csak ennyit mondtam:

-          Mi�rt kell neked mindenbe belen�zned? Mi�rt?

Azt�n meg�llapodtunk abban, hogy err�l az esetr�l nem sz�lunk senkinek.

1398. L�te-el� 24.

Az�ta Pippin a bizalm�ba fogadott, a t�bbiek pedig �gy gondolj�k, �n lettem a legifjabb Tuk-csemete pesztr�ja, vagy minek is h�vj�k ezt. Na mindegy, ak�rmit csin�l a gyerek, �n vagyok az els�, aki tudom�st szerez r�la. A l�nyok �r�lnek, ha megszabadulhatnak t�le, �gy legt�bbsz�r Frod�val �s velem van. N�ha, ha Bilb�nak van t�relme hozz�, tan�tgatja �rni-olvasni (m�r Paladin b�csi�k is elkezdt�k, de �ll�t�lag sehogy sem tudt�k lek�tni a figyelm�t), de ez nem gyakran fordul el�. Igaz, mes�lni mindig sokat mes�l. Vacsora ut�n ki�l�nk a h�z el�, � pip�ra gy�jt, �s addig mondja, am�g el nem �lmosodunk. Ilyenkor m�g a l�nyok is csatlakoznak hozz�nk, s�t eg�szen norm�lisak, b�r mindig �sszevesznek azon, ki �lj�n Frod� mell�, aki ezt a vit�t �ltal�ban �gy d�nti el, hogy letelepszik Bilb� �s Samu k�z�.

Ma este nagyon vicces volt, mert arra mentem ki a szob�mb�l, hogy P�tt�m, Pervinka �s Pimpernel a f�rd�szoba el�tt sorakoznak, ahonnan f�ty�r�sz�s hallatszik ki. P�tt�m �ppen a kulcslyukon n�zett befel�, amikor oda�rtem. Ekkorra m�r teljesen biztos voltam abban, hogy a l�nyokkal nincs rendben valami.

-          Mit csin�ltok? – k�rdeztem. Persze ki tudtam k�vetkeztetni, hogy leskel�dni pr�b�lnak, aminek nem l�ttam sok �rtelm�t, mert a d�zs�b�l alig l�tszik ki valami, de arr�l m�r r�gen letettem, hogy meg�rtsem, a l�nyok mit mi�rt csin�lnak.

Pimpernel, a tizenh�rom �ves vihogni kezdett, mire a t�bbiek lepisszegt�k.

-          Semmi olyat, amihez k�z�d lenne – felelte Pervinka, aki, b�r csak h�rom �vvel volt id�sebb n�lam, �gy besz�lt velem, mint Rubint n�nik�m.

-          Te j� �g, most fog kisz�llni! – sz�lalt meg P�tt�m, mire a k�t n�v�re egyszerre akart a kulcslyukhoz f�rni, �gy l�kd�s�d�s vette kezdet�t.

�n m�r nem tudtam, s�rjak-e vagy nevessek, �m ezt Frod� eld�nt�tte helyettem, ugyanis ezt a pillanatot szemelte ki arra, hogy als�gaty�ban, t�r�lk�z�vel a nyak�ban elinduljon a f�rd�szoba ir�ny�ba. L�tva a cs�d�letet a folyos�n, megtorpant. Bel�lem ekkor t�rt ki a r�h�g�s, a l�nyok pedig hirtelen nem tudt�k, mi t�rt�nik. Els�nek Pervinka n�zett fel, �s unokatestv�r�nk l�tt�n el�sz�r els�padt, majd elv�r�s�d�tt. �t k�vette Pimpernel, aki a sz�ja el� kapta a kez�t.

-          Frod�, te hogyhogy…? – motyogta.

-          Te j� �g, kisz�llt! – igen, P�tt�m m�g mindig a kulcslyukn�l volt, �s l�that�an semmit nem �szlelt a folyos�n t�rt�ntekb�l. – Milyen…

Ekkor Pervinka oldalba b�kte, mire feln�zett, �s megpillantva Frod�t, a h�ga karjaiba �jult. �n ekkor m�r k�tr�t g�rnyedtem a nevet�st�l, s�t Frod� is kezdte �sszerakni a k�pet, �gyhogy az unokatestv�re �jul�s�t k�s�r� d�bbenete sz�les vigyorba fordult. Ebben a pillanatban kiny�lt a f�rd�szoba ajtaja, �s egy kisebb g�zfelh� t�rsas�g�ban kicsoszogott rajta Bilb� egy t�r�lk�z�be csavarva.

-          H�t ti mit kerestek itt? – k�rdezte meglepetten, v�gign�zve rajtunk.

Addigra P�tt�m is mag�hoz t�rt, de csak egy pillanatra, mert a t�r�lk�z�s Bilb� l�tv�nya esz�be juttatta, mit l�tott a kulcslyukon, �gyhogy menten vissza is hanyatlott Pervinka karj�ba.

-          Vele meg mi t�rt�nt? – vonta fel a szem�ld�k�t �ltes rokonunk.

�n m�r a falat csapkodtam nevettemben, Frod� k�zd�tt a r�h�g�g�rcs ellen, a l�nyok pedig – az a kett�, aki eszm�let�n�l volt, zavarukban �sszevissza motyogtak:

-          Pippint…

-          Pippint… kerest�k.

Nna, Frod� eddig b�rta; szab�lyos nyer�t�s t�rt fel a tork�b�l, akkor�t kacagott.

-          Pippint? – csod�lkozott r� Bilb�. – Ez �rdekes.

Persze, mert egy: a k�ly�k m�r aludt, �n magam ellen�riztem, �s kett�: nem lehet egyed�l hagyni a f�rd�k�dban, mert m�g k�rt tesz mag�ban.

-          Nyugodalmas j� �jszak�t, h�lgyeim – mondta a Zs�klak ura, majd hozz�nk fordult: - ti meg, fi�k, gyertek csak velem, �s mondj�tok el, mi olyan mulats�gos! – Azzal intett, hogy k�vess�k, majd sarkon fordult, �s otthagyta a l�nyokat.

A szob�j�ban elmes�lt�k neki, hogy a l�nyok minden bizonnyal Frod�t szerett�k volna f�rd�s k�zben l�tni, de nagyon mell�ny�ltak, mert pont �sszetal�lkoztak az illet�vel a folyos�n, �s mivel �n is ott voltam, Pippin meg aludt, a f�rd�t kiz�r�sos alapon csak Bilb� haszn�lhatta. Soha nem felejtem el Pimpernel �s Pervinka arc�t, amikor megl�tt�k Frod�t a folyos�n!

Bilb�, hozz�nk hasonl�an nagyot nevetett az eseten, �s k�zben l�ttam rajta, mennyire b�szke, hogy sz�z f�l�tt is annyira j�l tartja mag�t, hogy �sszet�vesztik az unoka�ccs�vel. Ehhez persze az kellett, hogy egy d�zs�ban �lj�n, abb�l meg alig l�tszik valami. De nem akartuk ki�br�nd�tani szeg�nyt.