-              Eml�kszel, amikor azt mondtam, hogy anyuk�m az Electric Eye-n�l dolgozik? – k�rdezem, mire a bar�tn�m b�lint. – Nos, ez nem igaz. Anyuk�m sosem dolgozott semmilyen elektronikai c�gn�l �s nem is j�rt �zleti utakra.

-              De mindenki �gy tudja, hogy az Electric Eye-n�l van! – v�g k�zbe Alice.

-              �n is �gy tudtam, csak azt�n Anya elment egy �zleti �tra, �s nem j�tt vissza. Amikor hazaj�ttem az egyetemr�l, a Nagyi �tadott nekem egy levelet, amit Anya �rt. K�z�lte velem, hogy az Electric Eye hazugs�g volt, � igaz�b�l d�monvad�sz: d�monokat, szellemeket �s egy�b term�szetfeletti l�nyeket gyilkol.

Legjobb bar�tn�m megr�zza a fej�t; nem tudja hova tenni, amit az el�bb hallott. �n se tudn�m a hely�ben. V�g�l csak ennyit b�r kiny�gni:

-              Stella, szellemek nem l�teznek.

Biztos voltam benne, hogy �gy fog reag�lni, m�gis bosszant a dolog. A gyomrom �sszer�ndul a testemen v�gigfut� haraghull�mt�l, �s �gy �rzem, a f�leim l�ngra kaptak.

-              Egy h�napja m�g �n is ezt gondoltam – folytatom, meglep�en nyugodt hangon -, de az�ta meg�lt�k a szobat�rsamat, elt�nt az anyuk�m, s�rt gyal�ztam, majdnem kiny�rt�k az egyik bar�tn�met, �s k�tszer majdnem �n is meghaltam, h�la ezeknek a rohadt d�g�knek!

M�r remegek a d�ht�l. Ha � is ott lett volna, nem viselkedne �gy! Fel�ll a kanap�r�l, odaj�n hozz�m, s szem�ben sz�nalommal vegyes aggodalom �l.

-              Stella, mi a franc van veled? – k�rdezi. – Megv�ltozt�l mostan�ban. Hirtelen elt�nsz, azt�n lev�gatod a hajad, megint elt�nsz k�t h�tre, �s hazahozol magaddal k�t fura sr�cot, akiket tuti nem az egyetemen ismert�l meg! Biztos �k r�ngattak bele ebbe a d�monos baroms�gba is.

-              Nem igaz! – ki�ltom, a haragt�l l�ngol� arccal.

A d�h �tj�rja az eg�sz testemet, s �gy �rzem, mintha forr� sz�lrohamk�nt t�rne fel bel�lem. A falakon ekkor megremegnek a k�pek, a polcon �sszekoccannak a poharak, �s Alice r�m�lten l�p h�tra.

-              Megmentett�k az �letemet – mondom, miut�n kiss� megnyugszom. – T�bbsz�r is. �s most az�rt mentek el, hogy a te f�rjeden seg�tsenek, ugyanis a d�mon, amelyik meg�lte a turist�kat, megsz�llta Josht!

-              Azt akarod mondani, hogy a f�rjemet egy olyan valami sz�llta meg, ami nem is l�tezik? – csattan fel a bar�tn�m.

-              Alice, a rend�r�k az�rt nem tudj�k, ki �ll a gyilkoss�gok m�g�tt, �s az�rt nem tal�lnak ind�t�kot sem, mert ez az eg�sz nem ember m�ve! – M�r megint �rzem magamban a l�ngol� haragot. – Szerinted mi�rt t�rt�nt �jabb gyilkoss�g, miut�n letart�ztatt�k Frank Wilsont? Szerinted mi�rt �lte meg mag�t Meredith Carter �s mi�rt volt Josh olyan furcsa?

-              Tal�n csak elf�radt. – A l�ny pr�b�l valami re�lis indokot keresni a f�rje viselked�s�re. A szeme k�nnyes, az arca s�padt, a hangja remeg – f�l.

-              Ha csak szimpl�n f�radt lett volna, te most nem lenn�l itt – vetem ellen. – �rtsd m�r meg, hogy nem hazudok!

Mivel m�s nem jut eszembe, megmutatom neki az ujjbegyeimen l�v� v�g�sokat.

-              Ez nem konyhai baleset m�ve! – teszem hozz�, l�tva a k�telyt Alice szem�ben.

Legjobb bar�tn�m a fej�t r�zza, arc�n k�nnyek csorognak; m�g mindig nem tudja, mit higgyen. Vagy csak �n vagyok ennyire naiv, �s nagyon j�l tudja? R�m emeli sz�nalommal, megb�n�ssal �s len�z�ssel teli tekintet�t. Teh�t nem hisz nekem.

�m miel�tt b�rmelyik�nk b�rmit mondhatna, csengetnek. Ez visszaz�kkent a val�s�gba. A csenget�s megism�tl�dik, mire az ajt�hoz sietek. Biztos a k�t Winchester j�tt vissza. Rem�lem, el tudt�k kapni a rohad�kot, �s j�l vannak. Kinyitom az ajt�t, s m�r �dv�z�ln�m a fi�kat, amikor megl�tom, ki �ll a h�z el�tt: fekete cip�s, sz�vetnadr�gos, a rend�rs�g k�k ing�t visel�, barna g�nd�r haj� fiatalember, arc�n – t�le szokatlanul - gunyoros mosollyal.

-              Josh! – suttogom.

-              Hello, Stella – sz�lal meg b�g� hangj�n, s eddig sunyin csillog� z�ld szemei feket�n felizzanak.

Sam:

Shephard�k h�rom utc�ra laknak az Echolls-h�zt�l, egy k�tszintes, vajsz�n� �p�letben, ahol egyetlen villany sem �g, a h�z el�tt viszont ott �ll Josh szolg�lati aut�ja. Dean pisztollyal �s szentelt v�zzel felszerelkezve megy be k�r�ln�zni, m�g �n �rd�g�z� sz�vegeket keresek Apa napl�j�ban, az Impala any�s�l�s�n.

Az utca csendes, egy l�lek sem j�r arra, a h�zakban m�g �g a l�mpa, sz�l a t�v�, az emberek nyugodtak. Mi van, ha t�ls�gosan azok? Ha a d�mon-Josh v�gzett vel�k, �s ott fekszenek a padl�n elmetszett torokkal? Beleborzongok a gondolatba. Na j�, t�rj�nk vissza az �rd�g�z�shez!

Belemer�l�k a latin sz�vegekbe, �m alig telik el n�h�ny perc, a telefonom cs�rg�se visszar�nt a val�s�gba. Kib�ny�szom a k�sz�l�ket a zsebemb�l, melynek kijelz�j�n ismeretlen sz�m villog.

-              Tess�k, Sam Winchester.

-              Sam, maga az? – hallom Mrs. Echolls-Grint ideges hangj�t.

Sam? Most komolyan a nevemen sz�l�tott? El se hiszem!

-              Mrs. Echolls-Grint, valami baj van? – k�rdezem.

-              Josh itt… – ny�k�gi a n�, s a hangja elcsuklik.

Stella teh�t j�l gondolta: a fiatal rend�rt sz�llta meg a d�mon, �s most Echolls�kn�l van. A gyomrom g�rcsbe r�ndul, a sz�vver�sem felgyorsul, �s csak arra tudok gondolni: oda kell menn�nk, seg�teni nekik.

-              Mrs. Echolls-Grint – sz�lalok meg rekedtes hangon –, itt van m�g?

-              Igen, itt.

-              Hol a d�mon?

-              A nappaliban, Stell��kkal. A… azt hiszem, m�g �lnek. Lemegyek megn�zni…

-              Ink�bb maradjon, ahol van! �s vegyen mag�hoz szentelt vizet. Hol van most?

-              A szob�mban.

-              Akkor menjen �t a l�ny��ba, ahol a b�ty�m szokott aludni, �s az �jjeliszekr�nyen tal�l szentelt vizet. Mindj�rt ott lesz�nk.

Azzal leteszem a telefont, �s kikeresem benne Dean sz�m�t.

-              Sammy? – hallom a b�ty�m meglepett hangj�t.

-              Dean, a d�mon Echolls�kn�l van – hadarom egy szuszra. – Most telefon�lt Stella nagymam�ja.

Csak a b�ty�m k�romkod�s�t hallom, azt�n csend lesz. Egy perc sem telik bele, �s sz�zh�sszal hajtunk el Josh �s Alice h�z�t�l.

Echolls�k v�r�sesbarna bej�rati ajtaja t�rva-nyitva, a l�mp�k alig pisl�kolnak. Deannel felh�zott pisztollyal �s szentelt v�zzel a kez�nkben lop�dzunk be. A sz�vem kalap�l, a sz�m kisz�rad – csak nem agg�dom? Az el�szob�ban azon kapom magam, hogy Stell�n j�r az eszem. Rem�lem, m�g �letben van, mert ha nem, kiv�lasztom a legf�jdalmasabb �rd�g�z� m�dszert, hadd szenvedjen a rohad�k!

-              Nyugi, �csk�s, a csajod m�g �l – mondja Dean, s arc�n kaj�n vigyor fut �t.

Ekkor l�tom meg Stell�t a nappali s�rga fal�hoz tapadva, n�h�ny centivel a f�ld f�l�tt. Arca torz a f�jdalomt�l, szem�b�l k�nnyek csorognak, �s nem messze t�le Alice fekszik a padl�n, eszm�letlen�l. A bennem fortyog� d�h egy pillanatra s�t�t hom�lyba bor�tja az agyamat, m�r-m�r arra k�sztetve, hogy rohanjak r� a d�monra, �m ebben a pillanatban Mrs. Echolls-Grint jelenik meg a nappaliban, �s �nti nyakon a d�mon-Josht egy flakon szentelt v�zzel. A sr�c h�r�gve-f�st�l�gve k�tr�t g�rnyed, a Szupernagyi (mert ebben igaza van Deannek) tark�n v�gja egy biol�giai lexikonnal, minek k�sz�nhet�en Josh Shephard zs�k m�dj�ra ter�l el a padl�n. Dean �s �n alig t�r�nk magunkhoz a meglepet�st�l, csak n�z�nk hol egym�sra, hol az id�s n�re! Stella sem igaz�n fogja fel, mi t�rt�nt, eg�sz test�ben remegve n�zi a f�ld�n fekv� sr�cot. A k�vetkez� pillanatban pedig m�r zokogva �lelgeti a nagymam�j�t. A b�ty�m �sszekaparja Josht a padl�r�l, �s a konyh�ba viszi, �n meg Alice-hez l�pek, kitapogatom a pulzus�t. M�g �l. Megk�nnyebb�lten s�hajtok fel.

-              Mi… mi van vele? – k�rdezi Stella s�r�s hangon, a nagymam�ja v�lla f�l�tt pillantva r�m. – Ugye nem… nem halt meg?

Megr�zom a fejem, mire a l�ny ism�t felzokog – ez�ttal a megk�nnyebb�l�st�l.

-              Mrs. Echolls-Grint – n�z be Dean a konyh�b�l -, k�rhetn�nk valami s�lat vagy ilyesmit? Az �rd�g�z�shez kellene, hogy a d�mon ne tudjon elmenek�lni.